Volt már sokkal vitathatóbb rajzom, vitatták is, ez a mostani azért lett ekkora mém, mert rossz, háborús időkben született.
Én nem hiszek az erőszakban. Erővel el lehet venni értékeket, szexet, akár életet is, de egyiket sem lehet megkapni. Pláne egy meggyőződést. Elvi kérdésekben, aki felemeli a kezét, már veszített is. Sosem értettem, ha valaki vélt igaza biztos tudatában nem az érveivel akar megsemmisíteni. Ez nem jelenthetne gondot, ha egyszer igaza van. Azt sem gondolom, hogy engem nem lehet megtámadni. Verekedni nem lehet velem, mert én abban nem vagyok partner. Valahol írtam, eddig tizenkét csontom tört, nem vagyok sérthetetlen. De nem született még olyan erős ember, aki akkorát tudna ütni, mint egy szikla +200 méterről, és azt is túléltem.
“Elpusztítani el lehet az embert, de legyőzni nem.” /Hemingway/
apápai 
“Sosem értettem, ha valaki vélt igaza biztos tudatában nem az érveivel akar megsemmisíteni. Ez nem jelenthetne gondot, ha egyszer igaza van.”
Ez már csak így megy, primitív emberekkel nem lehet vitázni 😦
Ajánlom Örkény egypercesét..mintha direkt ehhez a bejegyzéshez írta volna:
IN MEMORIAM DR. K. H. G.
– Hölderlin ist ihnen unbekannt? – kérdezte dr. K. H. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta.
– Ki volt az? – kérdezte a német őr.
– Aki a Hyperion-t írta – magyarázta dr. K. H. G. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine?
– Kik ezek? – kérdezte az őr.
– Költők – mondta dr. K. H. G. – Schiller nevét sem ismeri?
– De ismerem – mondta a német őr.
– És Rilkét?
– Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. K. H. G.-t.
KedvelésKedvelés