A Ligettől keletre

Give peace a chance

Ül a diák, a hajléktalan- vagy ligetvédő, és engedetlenkedik. Jönnek a rendőrök, a kopaszok, sisakkal, könnygázzal, és szétverik, elvonszolják őket. Mindig a verők győznek, de mindig a megbízóik veszítenek. Mert ne tévesszen meg, hogy diktatúra és erőszak kéz a kézben járnak, az erőszak a diktatúra baja. A rendszer akkor igazán erős, ha nem szorul ilyen eszközökre.eu

2016.07.04

A fák is siratják

Képzelt riport

…és akkor a Bádszpenszer odalépett a buldózerhez, hogy “csá, tesó, az én nevem is Buldózer”, de a buldózeres rákiabált, hogy “takarodjá’, dagadt vén hippi”, amitől a Bádszpenszernek eléggé elkomorodott az arca, vagy nem is igazán elkomorodott, hanem bosszús lett, értetlen, hogy “de tényleg, ezt most miért kell?”, és akkor 2016.06.30a buldózeres megpróbált áthajtani a Bádszpenszer lábán, hogy letúrhassa a fákat, hogy kerítést építhessen a parkba, hogy maga alá gyűrje a sétálókat, a kutyákat, a vadkacsákat, a játszótereket, a füvet és a napsütést, és akkor a Bádszpenszer ránézett a Terrenszhillre, “te? akarod te?”, de a Terrenszhill vigyorogva félreállt, kicsit meghajolt, “parancsolj”, mondta a vigyora, “csináld te, a te hangod mélyebb”, és akkor a Bádszpenszer azt mondta, “hááá”, és azt is, hogy “hóóó”, és megfogta a buldózert buldózeresestül, meglendítette, egyenesen bele a városligeti tóba, volt nagy sivalkodás, fröcskölés, és mindenfelől előrohantak a kopasz gengszterek, mint a darazsak a fészkükből, ha füstöt éreznek, és ilyen cseleket meg küzdőállásokat mutogattak, határozatokat és bizottsági döntéseket lóbáltak, meg botokat és láncokat, és akkor a Bádszpenszer azt mondta, “húúú”, és repültek a kopaszok szanaszét, egyik a másik után, a főkopasz többször is visszamászott, hát ő többször is repült.
Mikor elfogytak mind, ott hevertek egymás hegyén-hátán, a Bádszpenszer kereste a Terrenszhillt, ő pedig ott ücsörgött a tó partján, a fehér sapkája a kék szemébe húzva, és egy hosszú fűszálat rágcsált, “kösz, haver, a segítséget”, mondta kicsit dühösen a Bádszpenszer, “bármikor” válaszolta a Terrenszhill, “de most ne zavarj, éppen a vadkacsákat nézem, ahogy a buldózeres fejére szarnak”.

/Konok Péter/

Köszönöm Konok Péternek, hogy ideadta ezt a mesét. Sokat gondolkodtam, miért fojtogatott sírás, amikor olvastam. Mert meghalt Bud Spencer? Nem voltam nagy rajongója. Mert megint legázoltak egy maroknyi aktivistát? Hétköznapi fasizmus. Mert maroknyian voltak? Lehet. bud

Akkor ér el valami katarzist, ha precízen bekalibrálja azt a frekvenciát, amire a befogadó rezonál. Péter pont olyan mesét írt, amit azok dünnyögnek, akik érzik, az ő életükben már biztosan nem lesz a mese valóság. Ha égbekiáltó az elnyomó igazságtalansága, akkor kitalálják a sosemvolt Igazságos Mátyás királyt, Lúdas Matyit, Eulenspiegelt, Naszreddin Hodzsát. Kifeszítette a Sein és a Sollen közti reménytelen távolságot. Megmutatta, hogy azért vannak hősök, mert nincsenek emberek. Mert elégtételért moziba megyünk a Városliget helyett.