יְִ תּגַַּדל

Nincs szánalmasabb egy síró bohócnál


anyu 001
Tisztán előttem van, ahogy tizenkét évesen megy 001egyedül kel át az ádáz, vérszomjas Budapesten egy hatalmas szemű vézna kislány, anyám,
hogy bekönyörögje magát a menedéket nyújtó Ménesi úti rendházba. Minden perce hőstörténet lett, ahogy kilökdöste a benyomuló keretlegényeket, és gyámolította a nálánál is kisebbeket. Ezt később a Krokodilmadár című novellában megírta. Gyermekként ezerszer elmondattam vele megmenekülésének történetét, úgy láttam, nincs nála nagyobb hős. Pedig volt. Mert önmagával könnyen bátor az ember, ezt én is tapasztaltam. Hanem a nagyanyám! nagyi 001Aki fölkészítette, és elküldte egyetlen kislányát, ez az, amit sosem bírtam elképzelni. Hogy hogy bírta ki? Hogy nem zavarodott meg, hogy nem őrült bele a rettegésbe? Meg is kérdeztem, mit tett, hogyan élte túl? Mások előtt, mivel gyermektelen személyazonossággal bujkált, nem mutathatta félelmét, és ő elmesélte, hogy a faluból egy hosszú, nyárfákkal szegélyezett út vezetett ki, alkonyatkor, ha letette a munkát, arra futott azt kiáltozva, hogy Katikám, Katikám – összeesésig. A legnagyobb hős ő nekem, hogy el tudta engedni anyámat, amire én nem vagyok képes.

Ezért nem tudom könnyek nélkül elolvasni azt a verset, amely így végződik:

…Elnézném, amint egyszer csak tétovázva, lassan,
mint aki gondol egyet a susogó lugasban,
föláll és szertepillant és hirtelen megindul
és nekivág az útnak, mely a kert bokrain túl
ott lappang, elvezetni a távolokon által,
két oldalán a búcsút integető fákkal.
Csak úgy szeretném látni, mint holt anyját a gyermek,
azt a szép, régi asszonyt, amint a fényben elmegy.

Reklámok

Elszökött

kiskacsa 001

Anyám kifejlesztett egy nézést. Ha nem érezte biztonságban magát, ezt vette elő: nagy, tágra nyílt szemmel, fölfelé, hogy én csak egy rút kiskacsa vagyok, ne tessék engem bántani! Este ezzel fogadott, aztán persze viccelődött a kedvemért, hogy milyen jó, hogy eltörte a lábát, így naponta láthat. Fél óra múlva halott volt.

Gyermekkorában meglehetősen szadista apácák vették körül különböző bentlakásos műintézetekben, tökélyre fejlesztették a gyerekek bűntudatkeltését és a pokol érzékletes leírását. Az akkor született ateizmusát örököltem, hogy nem természettudományos, hanem erkölcsi alapon utasítom el a  #Jóistent. Mert az milyen már, hogy egy, az övéiért rimánkodó Ábrahámmal eljátsszuk, hogy van esélye alkudni, hány igaz ember esetén tekintünk el a kipusztítástól, miközben pontosan tudjuk, hol kell kiszállni a licitből?!

PopperPedig a Popper azt mondta neki (mondjuk ő értett a nők nyelvén), hogy azért hisz a lélek halhatatlanságában, mert az, hogy egy ilyen szellem, mint a Faragó Katalin csak hetven-nyolcvan esztendőre jöjjön létre, az olyan lenne, mintha a paksi atomerőművet azért építették volna, hogy egyszer rágyújtsanak vele egy cigarettára.
nagyival 001

A gyermekként át(túl)élt üldöztetést örökké magán viselte, mindig egy “bocs, hogy élek” attitűddel közlekedett. Ezek a riadt szemek itt, már ’33-ban TUDTÁK a ’44-et.

Hiába jött rá hetven békeév, halála előtt a kórházból is menekülni próbált éjszakánként. Január elsején megvárta, míg elmegyek, és végleg elszökött.

Göncz

göncz2 001’92 júniusában az MDF ügyvivői nyilatkozatot írtak Göncz Árpádról:

“…Lépését úgy ítéljük meg, hogy az hazánk parlamenti demokrácián alapuló közjogi rendszerének megdöntésére irányul”

Nem sokkal korábban olvastam a Beszélőben az 56-osok ítéletében, ugyancsak Gönczről:

“Dr. Göncz Árpád (…) vádlottat bűnösnek mondja ki egyenként a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben elkövetett bűntettben…”

Megmutattam a két szöveget mentoromnak, T. Pártos Juditnak, azzal hogy nézze már, hisz a két szöveg szinte ugyan az. Judit azt válaszolta, hogy nem ez ugyanaz, hanem ezek ugyanazok. Akkor találtuk ki Árpi bácsi kedvenc rajzát, amivel sokáig köszöntött, ha meglátott:

  • Nahát, mit csinált már megint?!

árp 001

Pedig nem akartam a vele szelfizők hosszú sorába beállni,Göncz amiért írok róla, az a halálhírére sürgős gyalázkodásba fogó Bencsik András, akinek ebben a rendszerben a proletárdiktatúra lett büdös. Nem csoda, közelről szagolta.

Bencsik

Ha beomlanak a bányát vázazó oszlopok

Andrassew Iván elvesztése
Jaj, hányszor dobtuk sutba komfortos ateizmusunk, hogy marasztaljunk? Hányszor biztattam az érted fohászkodókat, hogy “tudja az Örökkévaló, hogy mit kockáztat nálam…”, mikor csatába indultál?
2015.01.17 001

Az életed egy alkalmi vers a szocializmus állásáról. Ahogy haragudtál azokra, akik eltékozolták. Miközben tényleg ezt érdemli az a közösség, amely így tékozolt el téged! Hogy annyiért tudtál beingázni a Népszavába, amennyit ott kerestél. Hogy a letehetetlen call centeres a házad elárverezésével nyaggat, mikor agyműtétre indulsz. Hogy náci motorosokkal vitázol kiállva ezért a nyomorúságos baloldalért, amelynek először te mondtad meg, hogy aki el akarja veszejteni, az először veszni hagyja a sajtóját. És aztán maradtál. És elsüllyedtél vele. Te voltál a kapitány.

Nem érzem én, csak értem aggodalmad.
S azért tolom el a csendet, hogy belásd,
öreg vagy és nem az elmulást
siratod, mint helyedben én siratnám,
hanem a munkát, a fölszabadulást,
magát az emberi alkotást,
a láthatatlant, mert rátipornak hitvány
és látható hatalmak.

Ha beomlanak a bányát
vázazó oszlopok
a kincset azért a tárnák
őrzik és az lobog.
És mindig újra nyitnák
a bányászok az aknát,
amíg szivük dobog.

Munka van, emberek, zúzós, mocskos, büdös, fájó munka: most mi jövünk.

Ha én zászló volnék

Idén március 15-ére virradóra megpróbáltam meggyőzni az összefogás politikusait, hogy akkor nem gyűri maga alá őket a történelem, ha van bátorságuk ott, aznap bejelenteni a közös színpadukról, hogy nem vesznek részt a Fidesz választásán.pisi

Az eseményt az akkori széljárás elfújta. 2014-nek lassan végre vége.

Erre most jön a Feri, hogy az milyenmár, hogy nem hozhatják a “MostMi” tüntetésére a zászlóikat.

Elvtársak! A Várady Zsolt által bejelentett eseményre (kérdésre) kaptatok egy dresszkódot. Nem kötelező betartani, csak illik. Ettől még, ha úgy érzitek, hogy ez kirekesztés, hozhattok dékás táblát, rá is írhatjátok, hogy “Kirekesztés helyett baloldali megoldást”, biztos, hogy nem lesz a fejeteken szétverve.2014.07.14 001

Kegyeletsértés

Tegnapi rajzommal sikerült nagyobb morális pánikot kavarnom, mint a Csurka halálakor ezzel:

Peter2

Szily Laci több, mint tíz éve haver, ha nem Geréb Ágit veszi a szájára, vidáman elcsevegünk. Laci pontosan tudja, hogy a rajz az enyém, hogy a Népszava nem szokott ebbe beleszólni. Tény, hogy megosztotta a net népét az opusz, ahogy látom, zömében azoknak tetszett, akik ismerték Milánt, és azok anyáztak, akik nem. Volt, aki azt üzente, a tegnapelőtti virrasztáson, az Aurórában pont ezt akarta megrajzoltatni velem, amikor meglátott. Ettől persze nem biztos, hogy nekem van igazam. Elhunytat felhőn üldögélve rajzolni olyan elterjedt a karikaturisták közt, mint hajótöröttet egypálmafás homokzátonyon. A szituáció rendszerint az, hogy az újonnan érkező valami hírt hoz lentről, ezekben például azt, hogy ugyanott tart Magyarország, mint a korábbi nagyság idején:

Gyarmati Fanniról ez jutott eszembe februárban:

02.17

Ez jelent meg Kádár sírjának kifosztásakor:

05.05

ez Horn halálakor:

Horn

és ez, amikor egyszerre két nagy színész, Bajor Imre és Robin Williams távozott:

2014.08.13 001

Rózsa Milánt szerettem (ha nagy szavakat akarnék használni, a harcostársam volt)  Én így gyászolok. Szily Lacinak egyetlen esélye, hogy túlél engem…